F

Az a csúnya F betű, fájdalom. És igen még mindig fáj a derekam, vagy belül a lábam, néha zsibbad is végig a talpamig. Mi lehet nem tudom, milyen jó hogy ennyi dokihoz megyek, mindnek meg tudom említeni

Szocpol

A bank elfelejtette 2004 óta a lányunkat levenni a szocpolos szerződésről, pedig minden papírt és adatot anno bevittünk hozzájuk. Júliusban személyesen voltunk bent, panaszt kellett benyújtani. Ehhez ki kellett kérni igazolást a jegyzőtől, hogy adott már ki nekünk igazolást. No comment. Kijártuk, kiadták, benyújtottuk a bankba és lám novemberben elfogadták, valóban hibáztak. Na most jön a második gyerek. Az is lejárt, mi meg kezdenénk a papírok begyűjtését. A kamatot el kell engedni ha mesterséges megtermékenyítés nem lehetséges. Erre a Kaáli-t nevezték meg. A Kaáli nem fogad minket mert nem vagyunk a betegei. Na akkor most vissza a saját orvosokhoz. Közbe a körzeti orvosnak el kellene küldeni orvosi bizottsághoz, mert ha 50 pontos egészségkárosodásom van akkor nem kell az egész kölcsönt viszafizetni. Hát elég érdekes, most jön a teljes meghurcolás. Onkológus, körzeti, nőgyógyász, bizottság, bank és mehetek a Kaáliba veszekedni.
Nem értem, tök egyértelmű a játszma, ezer meglévő papírom van, mi kell még?

Nembaj megyek, mert nem kevés pénz....

Munka - vagy meghurcolás?

Meghurcolás, mindenkinek ugyanaz jelent, a történelemben millió példa van rá. Sajnos a mai kor is tartogat ilyet, kizárólag irígységből. Egy kolléganő jött hozzánk, most a régi helyén tudatosan turkálnak az ügyeiben és láttak valami gyanúsat. Rögtön fegyelmi tárgyalás, miegymás. Kíváncsian és félve várom az eredményt, teljesen egyértelmű az indíték és döbbenet hogy ilyen van.

Hová lett a munka

Hol a munka? Már alig tesz le valamit az asztalra valaki. Csak a politizálás, keverés, aljaskodás megy. Kinek jó ez? Miért nem a munkára fordítjuk ezt az energiát? Nem nagyon értem...

F

Fájl a derekam megint, szinte mindig. Hiába vizsgáltattam ki szerintem nem oké valami. Illetve néha a derekam, néha a műtét helye....nem tudom, de durva

Mert a holnap túl ingatag

" Egy idő után megtanulod a finom különbségtételt a kézfogás, és az önfeláldozás között... És megtanulod, hogy a vonzalom nem azonos a szerelemmel, és a társaság a biztonsággal... És kezded megérteni, hogy a csók nem pecsét, és a bók nem esküszó... És hozzászoksz, hogy emelt fővel és nyitott szemmel fogadd a vereséget: a felnőtt méltóságával, nem pedig a gyermek kétségbeesésével... És belejössz, hogy minden tervedet a mára alapozd, mert a holnap talaja túl ingatag ehhez... egy idő után kitapasztalod, hogy még a napsugár is éget, ha túl sokáig ér... Műveld hát saját kertecskédet, magad ékesítsd fel lelkedet, ne mástól várd, hogy virágot hozzon neked... És megtanulod, hogy valóban sokat kibírsz... hogy valóban erős vagy... és valóban értékes."

Kiara

Volt egyszer egy királylány, aki olyan korán bújt ki a pocakból, hogy szinte már valószínűtlen. Oly sokszor volt agyműtéten, hogy azt senki se gondolta, mégis mosolygott. Remélem az égi világban boldog és őrzi szüleit, mert példátlan az amit végig csináltak együtt. Néhányan nagy feladatokat is kapnak az életben, minden tisztelet az övéké...

Lényeg...

És elindult ez is, aztán majd csak alakul, vagy nem ahogy szokott
Mindenesetre gondoltam kéne egy blog a felnőtt létről is, meg a melóról, meg ahol valójában szembe lehet nézni önmagunkal is akár