2011. október 5., szerda

ISKOLA

Iskola iskola ...
Bizony elindult. Gyönyörű dolog újra átélni az olvasás és írá megtanulásának csodáját. Minden nap foglalkozunk a témával és nagyon ügyesen, együttműködően megy.

Más a munka. Több pályázatot is beadtam, de nem nagyon kapok választ. Az EONIT keresett és azt mondták, hogy tudnánk együtt dolgozni, de sajnos azóta se kerestek. Remélem rendeződnek a dolgok. Addig is sok gyöngyöt fűzök és az iskola is sok elfoglaltságot ad. A kutyasétáltatás és tanítás is nagyon sok időt leköt, tényleg okosodik csak lassan :)

2011. június 30., csütörtök

Vége

Bizony végéhez közeledek a munkámat illetőleg. Előző bejegyzésnél említettem egy pályázatot, sajnos az nem sikerült. Nem engem választottak. Az ok (11 óra kínzás után kiderült) féltenek, mert voltam beteg és nem bírnám a tempót a projektben. Így utólag mesélve elég vicces a dolog. Rá pár hónapra az a projekt amit lebegtettek és állítólag túl nagy erőt követelt voln tőlem befuccsolt. Viszont rám bízták a Tudásmenedzsment projekt tudásbázis team vezetői szerepét, alattam 4 emberrel. Két tűz között, mert a projektvezető egy pályakezdő küldő tanácsadó lett, aki abszolut alkalmatlan volt szakmailag és képességileg is. Így igyen sok feladat érkezett fentről. Konkrétan alulról vezettük. Alul pedig a területet nem ismerőkkel kellett a világot megváltani. Kifejezetten volt egy ember aki semmi de semmi teljesítményt nem tett le, sajnos hiába támasztottam ez alá írásban, nem nagyon zavart senkit. Sőt a főnök inkább engem kérdőjelezett meg, majd mikor nem sikerült semmi csúnyát a számba adni, ragaszkodtam a pusztán szakmai érvekhez és a döntéshez miszerint ezzel a munkaerővel nem tudunk tovább menni, kiabálást és fenyegetést kaptam. :( Kikértem magamnak, felálltam és megmondtam, hogy ezt nem hallgatom tovább, mire rohant a folyosón kiabálva utánam és folytatta a fenyegetőzést. Ilyen agresszívnek nem is láttam még. Na itt dőltek el végérvényesen a dolgok. Kinyomtattam a felmondásom, megírtam digitálisan aláírt levélben a nagyfőnöknek és elküldtem. Egy hétig semmi reakció nem érkezett, sajnos a HR megkeresése után szembesült a nagyfőnök a döntésemmel, ami így egy hétig tartott. Ez is hihetetlen. Ma megtudtam, hogy már csak 9 napot kell dolgoznom a cégnél, hihetetlen ez az öröm amit érzek és egyben a csalódottság is. Úgy szerettem volna ha elismerik a munkámat, sajnos ez nem történt meg. Kicsit vígasztal, hogy a munkatársaim jelöltek egy szakmai fórumra, mivel meg vannak elégedve velem és adnak a szavamra. Sajnos a főnökök ezt nem látják.

Amióta felmondtam nem beszél velem a főnököm, így lehetőségem se volt arra, hogy a feladatokat átadjam valakinek. De nincs is jelentősége, hisz ez alantas munka, nem számít :(

Ennyi, tehát vége, 9 év volt. Jövő itt állok előtted, lesz ami lesz, de csak jobb lehet...

2010. szeptember 22., szerda

Tető a fejünk fölé, étel a tányérunkra

Vagyis amiért nap mint nap felkelünk és hajnalban csípős őszi reggeleken is elindulunk otthonról munkába, dolgozni, pénzt keresni. Sajnálatos módon így 8 és fél év távlatában inkább már csak pénzt keresni indulok el. Van az az érzés amikor már mindent tudsz, már látsz előre mi minden és mi minden nem fog történni.
Mégis a héten lesz egy meghallgatásom egy pozícióra. Valójában ilyen munkát végzek már régóta, de nem abban a kategóriában vagyok. Amikor gyesre mentem egy 5 éves gyakorlatot követelő helyről mentem el, de egy 1 éves gyakorlatot igénylőbe vettek vissza. Ugye milyen érdekes. Most megpályázhatom azt amiben dolgozok. Hát nem vagyok és nem is leszek motivál akkor se ha megkapom, akkor se ha nem. Lehet a főnök helyett nem magamat választanám. Mégis el kell mennem és adnom a motivált érdeklődőt, még utoljára. Ha nem sikerül és ezt is elutasítják (már megtörtént HR okokra hivatkozva én meg maraadjunk annyiban hogy elhittem) akkor nyílt téren keresek másik helyet.
Persze addig is nyitott szemmel járok az állás piacon. Szerencsére a cégen belüli jelentkezők közül csak nekem van szakmai gyakorlatom (5 évnél több) és szakirányú végzettségem, azért ez bíztató. Majd meglátjuk mi lesz

2010. szeptember 2., csütörtök

Szocpol 2.

Több mint egy éve intézzük a szocpol kérelmünket. Az utolsó levelet novemberben küldtük el, hihetetlen de ma megyünk és láírjuk a papírokat, miszerint elismerik az orvosi papírjaimat és nem kell visszafizetni a kapott pénzt. Nagyon örülünk, másrészt pedig hihetetlen mit kell küzdeni egy beteg embernek, hogy a törvényben leírtakat érvényesíthesse

2010. május 17., hétfő

Árulás

Kinek mit jelent az árulás szó, érdekes lenne megkérdezni. Valahogy a nem őszinteség, elhallgatás és az egyéb ilyen dolog is az árulás kategóriába tartozik és igen negatív jelentéssel bírnak, legalábbis számomra.
Vajon hogyan lehet folytatni egy kapcsolatot (nem szerelmi)ha árulás történik. De nincs az őszinteség szikrája sem.
Ilyenkor nem csak az árulás jön előtérbe, hanem mindaz az érzelem ami a megelőző időszakban őszinte reakcióként megélt az ember. Illetve a tettek is eljelentéktelenednek és felesleges erőkidobássá válnak. Majd elindul a lélek a lejtőn lefele, pedig sok tettel, őszinte érzelemmel, erőn felül, megbocsátással felemelkedett valamennyire, vagy leglábbis megkapaszkodott egy szinten. Mit vétettünk? Mi jöhet még? Miért nem lehet őszintén élni? Az aljas miért nyer megbocsátást, a hazugnak miért akarunk megint hinni???????

2009. november 6., péntek

F

Az a csúnya F betű, fájdalom. És igen még mindig fáj a derekam, vagy belül a lábam, néha zsibbad is végig a talpamig. Mi lehet nem tudom, milyen jó hogy ennyi dokihoz megyek, mindnek meg tudom említeni

Szocpol

A bank elfelejtette 2004 óta a lányunkat levenni a szocpolos szerződésről, pedig minden papírt és adatot anno bevittünk hozzájuk. Júliusban személyesen voltunk bent, panaszt kellett benyújtani. Ehhez ki kellett kérni igazolást a jegyzőtől, hogy adott már ki nekünk igazolást. No comment. Kijártuk, kiadták, benyújtottuk a bankba és lám novemberben elfogadták, valóban hibáztak. Na most jön a második gyerek. Az is lejárt, mi meg kezdenénk a papírok begyűjtését. A kamatot el kell engedni ha mesterséges megtermékenyítés nem lehetséges. Erre a Kaáli-t nevezték meg. A Kaáli nem fogad minket mert nem vagyunk a betegei. Na akkor most vissza a saját orvosokhoz. Közbe a körzeti orvosnak el kellene küldeni orvosi bizottsághoz, mert ha 50 pontos egészségkárosodásom van akkor nem kell az egész kölcsönt viszafizetni. Hát elég érdekes, most jön a teljes meghurcolás. Onkológus, körzeti, nőgyógyász, bizottság, bank és mehetek a Kaáliba veszekedni.
Nem értem, tök egyértelmű a játszma, ezer meglévő papírom van, mi kell még?

Nembaj megyek, mert nem kevés pénz....